Komunikasaun empreza - Prevalênsia moras fuan reumátika aas tebes iha Timor-Leste: hato’o husi peskiza foun

Prevalênsia moras fuan reumátika aas tebes iha Timor-Leste: hato’o husi peskiza foun

16 Abril 2018

Timor-Leste nu’udar nasaun ida ne’ebé iha prevalênsia moras fuan reumátika (RHD) aas tebes iha mundu kompara ho nasaun sira seluk. Kada sidadaun 28, na’in ida sei kona moras ne’e, ho kada labarik feto 20, na’in ida sei kona.

 

Deskoberta ne’e sai husi peskiza majór ne’ebe involve labarik eskola na’in 1400, no hala’o husi ONG Australianu, ho apoiu husi parseiru Timorense, inklui Ospitál Nasionál Guido Valadares. Peskiza nu’udar primeiru iha rai laran ne’ebe sukat prevalênsia moras fuan reumátika (RHD) iha Timor-Leste.

 

Journal Médiku Australia-nian foin daudauk publika peskiza ne’e. Peskiza deskobre katak prevalênsia RHD iha Timor-Leste sai iguál ho nasaun sira ne’ebe sofre husi prevalênsia aas liu iha mundu. Nu’udar ezemplu, Timor-Leste-nia prevalênsia to’o kazu 35 kada populasaun 1000 (tantu kazu grave no mós kazu ‘kmaan’ ka ‘kazu ne’ebe kuaze la kualifika nu’udar RHD’.) Prevalênsia ne’e aas tebes kompara ho kazu ne’ebe mosu iha komunidade rai-na’in  Aboriginal iha Australia, ne’ebe to’o de’it na’in 25 kada populasaun na’in 1000.

 

Peskiza hato’o katak deskoberta ne’ebe mosu husi peskiza ‘konservadór’ ka ‘kapazde la inklui prevalênsia loloos’, tanba labarik sira ne’ebe moras demais no la tuir ona eskola loro-loron labele inklui iha peskiza-nia programa teste médiku ne’ebe hala’o iha fulan Outubru tinan 2017.

 

“Deskoberta hirak ne’e triste demais. La ho asaun urjente, dezastre bele mosu ba ita-nia viziñu sira iha Timor-Leste”. Hato’o Sr Stuart Thomson, Xefe Ezekutivu ONG East Timor Hearts Fund-nian.

 

“Moras RHD oho joven sira ne’ebe la simu tratamentu iha sira-nia idade ideal ba kontribui ba nasan (idade husi tinan 20 to’o 30) nune’e na’ok tiha Nasaun-nia kbiit no matenek, ho rezultadu katak tristeza ne’e da’et ba beibeik.”

Sr. Stuart Thomson dehan katak East Timor Hearts Fund kontribui rasik orsamentu ba peskiza, ho apoiu husi parseiru projetu-nian inklui Menzies School of Health Research ho Telethon Kids Institute, no mós organizasaun saúde Timor-nian, atu ezije asaun efikás liu tan kontra moras RHD.

 

East Timor Hearts Fund buka hetan fundus sufisiente atu harii peskiza ne’ebe haree kle’an ba deskoberta ne’ebe sai husi peskiza foin daudauk; katak moras RHD kona liu labarik feto duke labarik mane. Labarik feto-nia prevalênsia porsentu lima, kompara ho prevalênsia labarik mane porsentu rua.

 

Moras RHD nu’udar moras fuan ne’ebe bele prevene no kura, ne’ebe afeita ema na’in millaun 32 iha mundu klaran, no oho na’in rihun 275 kada tinan, tuir dadus husi World Heart Foundation. RHD sai ativu iha pasiente bainhira pasiente kona episódiu febre reumátika agudu ne’ebe, kauza husi bateria ‘strep’ iha kulit ka kakorok-laran.

 

Peskiza-nia lider no asesór ba East Timor Hearts Fund, Doutór Josh Francis, apoia asaun prevensaun.

 

“Inklui medidas atu hasoru risku fundamentál hanesan pobreza no ema barak okupa uma kloot; ho asesu ba medikamentu penicillin, ne’ebe bele kura infesaun lubuk ne’ebe se bainhira la trata, bele fó sai moras RHD.” Dehan Dr. Josh Francis.

 

Dr. Josh Francis husu netik asaun urjente atu hasoru prevalênsia RHD aas iha ema feto tantu adultu ho labarik iha Timor-Leste. “RHD nu’udar risku boot tebes ba inan-feto no bebé, no mós ba feto isin-rua. Tan ne’e, problema ne’e tenke fó prioridade urjente tebetebes.”

 

Sr Stuart Thomson ho Dr Josh Francis disponivel ba entrevista.

Enkerimentu media: info@easttimorheartsfund.org.au

 

Study summary (Tetum) (PDF download)

Study summary (English) (read online)


Write a comment

Comments: 0